Hogyan függ össze a D-vitamin szint a gyógyulási eséllyel?

Dr. Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyerekgyógyászati Klinikájának igazgatója szerint a súlyos D-vitamin-hiány a halálozás kockázatát 50 százalékkal növeli a súlyos és krónikus betegeknél. Ezért lenne szerinte elengedhetetlen minden pl. rákos vagy kardiovaszkuláris betegségben szenvedő beteg D-vitamin szintjét normalizálni a kezelés mellett. Ám ennek a vitaminnak a hiánya esetén számos betegség kialakulásának kockázata jelentősen megnő.

Milyen betegségek kialakulását segíti elő a D-vitamin-hiány?

Magyarországon az emberek nagy része D-vitamin hiányban szenved. Ismert, hogy a D-vitamin hiánya számos betegségre hajlamosít – mondja az igazgató -, ráadásul minél nagyobb mértékű a hiány, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy a betegségek be is következnek. Ahogy a D-vitamin-hiányosok száma nő, úgy az ezzel kapcsolatos megbetegedések száma is nő: a cukorbetegség, asztma, magas vérnyomás, multiplex sclerosis, reuma, daganatok stb.

2014-ben elkészültek olyan nemzetközi összesítő elemzések, amelyek igazolták, hogy a súlyos D-vitamin-hiányos állapot a halálozás kockázatát 50 százalékkal növeli. Az enyhe hiánynál ez az arány 10-14 százalék. Tumor esetében kétszeres a halálozási esély abban az esetben, ha a beteg nem kap D-vitamint és ezért hiányállapotban is szenved. A kardiovaszkuláris betegségek (infarktus, agyvérzés, érelmeszesedés) esetében kiderült, hogy még jobban csökkenti a halálozás kockázatát a D-vitamin-kúra, mint a tumorok esetében. Ezen kívül a cukorbetegség, a sclerosis multiplex és autoimmun betegségek esetében is jelentősen növeli a túlélést. Az adatok alapján dr. Szabó András szerint egyértelmű: szakmai alapelv minden beteg D-vitamin szintjét normalizálni.

Ez a probléma évek óta ismert, mégis az emberek nagy többsége szinte egész évben D-vitamin hiányban szenved. Illetve nem csak D-vitamin hiányban. Valamiért sokan úgy gondolják, hogy tavasszal, és nyáron nem kell pótolni a vitaminokat. Azért mert kinn süt a nap, vagy azért mert melegebb van…nem tudni. Attól, hogy kint jó idő van, még nem jutunk több vitaminhoz. Egy átlag ember ugyanazt eszi télen nyáron, az üzletek és az ételkiszállító cégek kínálata is nagyrészt ugyanaz télen nyáron.

Hogyan pótoljuk?

Visszatérve a D-vitaminra – D-vitamin sem a napsugárzás látványára termelődik, hanem a bőrünket ért napfény hatására. És az üvegen áthatoló napfény, üljünk akár autóban, akár a munkahelyen, vagy iskolában, nem segíti elő a D-vitamin termelést, ugyanis az ablaküveg elnyeli az UV-B-t. Az átlagos magyarországi étrend körülbelül 80NE D-vitamint biztosít, de más országokban is csupán 150NE körül van a bevitel.  A szoláriumok UV-A sugárzása pedig nem alkalmas a D3-vitamin-képzésre.

A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is az UV-B spektruma. Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10–15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D3-vitamin-képzéshez. A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez. Tegye fel a kezét, akinek az elmúlt két hónapban volt lehetősége naponta 10-15 óra között 15 percet fedetlen végtagokkal napon tölteni!

Összefoglalva

Az étrend nem tartalmaz elég D-vitamint, és napon pedig nagyon keveset tartózkodik a magyar lakosság. Főleg akkor, amikor  a D-vitamin termelődne a szervezetében. Így a hiány pótlására célszerű étrend kiegészítőt alkalmazni. Egy 2012-ben 20 orvos által készült állásfoglalás szerint ezek lennének a napi javasolt adagok:

D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt D3-vitamin-dózisok:

forrás: akademiai.com; semmelweis.hu